K+F együttműködés
Kutatás - Fejlesztés
Magyarország a tudósok nemzete. Számtalan világhírű kutatóval, feltalálóval büszkélkedhetünk a múltból, de mi(lyen) a helyzet ma?
Magyarországon a kutatás-fejlesztés 2005-ben újra fellendült, és a felfele ívelés azóta is tart. A K+F ráfordítások összege 14,5%-kal emelkedett, ez mintegy 238 milliárd Ft-ot jelentett 2006-ban. Ezzel újra elérte a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított 1%-os arányt. Ez az arány az Európai Unióban 3%. A 2007-es esztendőben a kutatóhelyek száma — 2005-höz képest — 10,8%-kal növekedett. A kutatással foglalkozók száma 1,4%-kal emelkedett
50 411 főre.
Milyen kutatási formák léteznek?
Alapkutatás: az általános tudományos és technikai tudásanyag bővítése, amely nem kapcsolódik ipari vagy kereskedelmi célkitűzéshez.
Kutatás-fejlesztés: az alapkutatás, ipari vagy alkalmazott kutatás, valamint kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés.
Ipari vagy alkalmazott kutatás: új tudásanyag megszerezésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban.
Kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (ide tartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is). Nem minősül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokon, folyamatokon, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás, még ha a változtatás az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezi.
Technológiai innováció: minden olyan tudományos, műszaki, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi jellegű tevékenység, beleértve az új ismeretanyagba történő befektetéseket is, amely ténylegesen vagy szándék szerint műszakilag új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások megvalósításához vezet.
A K+F program az innovációs járulék bruttó összegéből finanszírozható.
Alkalmazható módszerek
- Hazai és/vagy nemzetközi kutatási tapasztalatok feldolgozása, értékelése, összesítése
- Új kutatások indítása, empirikus vizsgálatok készítése, feldolgozása és kiértékelése
- Statisztikai feldolgozások és elemzések, empirikus kutatás
- Szakértői anyagok, tartalomelemzések, esettanulmányok, tanulmányok írása és véleményezése
- Koncepcióalkotás, stratégia és végrehajtási program kidolgozása; közreműködés a megvalósításban
- Szakmai workshopok, továbbképzések, tanácskozások, konferenciák
- Az érintett vállalati szereplőkkel szoros szakmai együttműködés, közös munkavégzés, a hallgatólagos tudás és kölcsönös tapasztalat átadása és hasznosítása