Gyakran feltett kérdések

Kikre vonatkozik az innovációs járulékfizetés?
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény alapján 2004. január 1-i hatállyal új kötelezettség, az innovációs járulékfizetés terheli a közép és nagy- vállalkozásokat (azokat, amelyeknek éves árbevételük meghaladja a 10 millió Eurónak megfelelő összeget, vagy több mint 50 fő foglalkoztatottal rendelkeznek [2004. évi XXXIV. törvény szerint]).

Mi az innovációs járulék számítási módja?
A járulék számításának alapja, akárcsak az iparűzési adó esetében, a nettó korrigált árbevétel, mértéke 0,3% (vagyis az iparűzési adóból lehet következtetni, ahol pl. 2% az iparűzési adó − ott az innovációs járulék az iparűzési adónak az egyheted része).

Milyen gyakran kell fizetni a vállalkozásoknak innovációs járulékot?
A járulékelőleg fizetése negyedévenként (április 20-án, július 20-án, október 20-án, január 20-án) esedékes.

Hogyan lehet elkölteni az innovációs járulékot?
Az innovációs járulékot háromféleképpen lehet elkölteni:

befizetve járulékként az állam részére
felhasználva saját kutatás-fejlesztési tevékenységre
átadva közhasznú kutatóhely részére.

Közhasznú szervezettel hogyan működhet együtt a vállalat?
Meg kell határozni a kutatási projekt célját. A vállalat indíthat új kutatást vagy csatlakozhat a már folyamatban lévő kutatási projektekhez. Kutatás-fejlesztési szerződést kell kötnie a vállalatnak a kutatóhellyel (Soter Kutatási Központtal). A Kutató Központ számlát bocsát ki − a megállapodásban rögzítetteknek megfelelően (évi egyszeri-, negyedéves- vagy féléves bontásban). A kutatási tevékenység általában előre finanszírozott, így a vállalat hamarabb fizet, és később kapja meg a kutatási anyagot. A kutatási munka végső leadási határideje mindig az adott adóév utolsó napja (pl. 2008. december 31.) A teljesítés nyomtatott formában (2 példányban) és elektronikusan (CD-n) történik, egy teljesítésigazolás kíséretében.

Mire lehet felhasználni az innovációs járulékot?
Az innovációs járulékot kizárólag kutatás-fejlesztési tevékenységre és ahhoz kapcsolódó projektekre lehet felhasználni. A törvény célja, hogy fellendítse a kutatási tevékenységet hazánkban, és támogassa a vállalatok illetve kutatóhelyek finanszírozását.

Hogyan működik a gyakorlatban az elköltés?
A gyakorlatban érdemes a következő folyamatot követni: az év elején szerződést köt a vállalat a kutatóhellyel, és magát a járulékot nem az államnak fizeti, hanem rögtön a kutatóhelynek.
Ha már megtörtént az első vagy második befizetés, akkor a folyamat úgy módosul, hogy a teljes innovációs járulékot, amit a vállalat saját kutatásra költ, át lehet utalni a kutatóhelynek, de az államnak korábban befizetett járulékot a következő év elején az éves adóbevallással vissza kell igényelni (legközelebb 2009. május 31-én).

Hogyan kell visszaigényelni az innovációs járulékot, ha már befizettük az állam felé?
Következő év elején az éves bevallással.

Mikor érkezik visszaigényelt innovációs járulék ismét a cég pénztárába?
Az áfához hasonlóan van átfutási idő, ami változó.

Ha az APEH ajánlat után érdeklődik, mit tudok felmutatni?
A kutatási munka nem pályázat, nem kell több ajánlatot bekérni, hogy összehasonlítható legyen. Ez egy egyedi és célirányos kutatási tevékenység.

Hogyan lehet egyéb költségeket (szállás, ellátás) bevonni az innovációs járulék alá?
Semmilyen formában.

Miért nem lehet szakmai továbbképzéseket finanszírozni az innovációs járulékból?
A járulékból finanszírozni lehet

olyan − tudományos újdonságokra vonatkozó − szakmai workshopokat, amelyek kapcsolódnak a kutatás-fejlesztéshez,
a workshopok cég felé történő felhasználását.