Az innovációs járulékról
Az innováció fogalma
A kutatás-fejlesztés eredményeként megszületett új termékek, szolgáltatások, eljárások, módszerek, rendszerek gazdasági bevezetése illetve elterjesztése a piacon.
Az innováció a hatékonyság növelésének és a piaci terjeszkedésnek fontos eszköze.
Az innováció szabályozása
- 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról.
- 2003. évi xc. törvény a Kutatási és Technológiai Alapról
- Az adózás rendjéről szóló jogszabályok
Értelmezés
A kutatás-fejlesztés magába foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Innovációs eredmények hasznosításának minősül a vállalkozások keretében a gazdasági eredmény növelésének reményében történő üzleti célú felhasználás.
Alapkutatás: tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka.
Alkalmazott kutatás: gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat
Kísérleti fejlesztés: már meglévő anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások továbbfejlesztése.
Innováció HR területen
A HR területen alkalmazott rendszerek fejlesztését célzó kutatás-fejlesztési tevékenység olyan új, a hatékonyságot valószínűsíthetően növelő eljárások kidolgozását, fejlesztését jelenti amelyek hozzájárulnak a gazdasági társaság eredményességének javításához.A kutatási-fejlesztési tevékenységet végezheti a vállalkozás saját szervezeten belül vagy külső szervezetek bevonásával is.
HR területen kutatható-fejleszthető rendszerek
- munkaerő kiválasztás
- munkaerő beillesztés
- munkakör elemzés - értékelés
- teljesítmény mérés és értékelés
- ösztönzés
- munkaerő fejlesztés
- humán kontrolling
Az innovációs járulék
Az innovációs járulék alapja a vállalkozás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. (Megegyezik az iparűzési adó alapjával.) Az innovációs járulék mértéke 0,3%.
Innovációs járulék-fizetési kötelezettség
A járulék megfizetésére kötelezett a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó társaság, kivéve a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti kis- vagy mikrovállalkozás.
Mely kutatási-fejlesztési tevékenységek számolhatóak el?
A 2003. évi XC. törvény szabályozza, mely szerint a saját szervezetben végzett és a vásárolt (külsős) kutatás-fejlesztési tevékenység számolható el.
A vásárolt (külsős) tevékenységet végzők a következők lehetnek:
- állami felsőoktatási intézmény
- társadalmi szervezet
- alapítvány, közalapítvány
- közhasznú nonprofit gazdasági társaság
- fejlesztési innovációs nonprofit közhasznú Kft.
A kutatási-fejlesztési tevékenység forrásai
- A vállalkozás saját forrásai
- A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból elnyert pályázati források
- Az innovációs járulék terhére megvalósuló kutatás-fejlesztés
Fogalom-értelmezés
Mikrovállalkozás az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mélegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forint összeg.
Kisvállalkozás az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forint összeg.
Példa
- Egy járulékköteles vállalkozás éves nettó árbevétele: 1100 millió Ft
- Az eladott árulk beszerzési értéke: 200 millió Ft
- Közvetített szolgáltatások értéke: 60 millió Ft
- Az anyagköltség: 90 millió forint
A járulék alap: 1100-(200+60+90)= 750 millió Ft
A járulék összege: 750*0,003= 2,25 millió Ft
Kapcsolódó információk
2003. évi XC. Törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról
2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról
146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól
Frascati kéziköny - Az EU irányelvei a kutatás-fejlesztésről